Miért pont télen jön elő gyakrabban?

Télen több a páraforrás (főzés, mosás, szárítás a lakásban), közben kevesebbet szellőztetünk, ráadásul a falak és sarkok hidegebbek, így hamarabb elérik a harmatpontot (azt a hőmérsékletet, ahol a levegő páratartalma kicsapódik vízként).

Gyakori „penészes pontok”:

• külső fal sarkai, bútor mögötti részek
• ablak környéke, áthidaló
• fürdő, konyha sarka
• födém–fal csatlakozás, padlásfeljáró környéke
   

Lépésről lépésre megoldás

1) Mérj, mielőtt találgatsz: hőmérő és páramérő használata

A leggyorsabb tisztánlátást egy egyszerű páratartalom-mérő (higrométer) adja.

Célértékek télen (irányadó):

• 20–22 °C beltéri hőmérséklet
• 40–55% relatív páratartalom (tartósan 60% felett már gond lehet)
   

Kiemelés: ha a páratartalom napokon át magas, a penész esélye akkor is nő, ha „látszólag” jól fűtesz.

Mit mérj?

• reggel és este páratartalom (konyhában/fürdőben külön is)
• penészesedő sarok közelében a hőmérsékletet
• ha lehet: hőmérséklet-különbséget a szoba közepe és a sarok között
   

2) Szellőztetési rutin: rövid, intenzív, napi többször

A „résnyire nyitott ablak egész nap” gyakran rosszabb, mint a gyors kereszthuzat: lehűti a szerkezeteket, de nem cseréli elég hatékonyan a levegőt.

Javasolt téli rutin:

• napi 2–4 alkalommal 5–10 perc keresztszellőztetés
• főzés után azonnal, fürdés után azonnal
• ruhaszárításnál (ha bent muszáj) extra szellőztetés + páraelszívás
   

Kiemelés: a cél nem az, hogy „hideg legyen”, hanem hogy a párás levegő kimenjen, a falak pedig ne hűljenek át.

3) Páraelszívás: nem luxus, hanem megelőzés

Fürdőben és konyhában a páraelszívó a leggyorsabb módja annak, hogy ne a falakra és sarkokra üljön ki a nedvesség.

Figyelj ezekre:

• használat főzés/fürdőzés közben + utána még 10–20 percig
• ha van lehetőség, legyen kivezetve (ne csak keringesse)
• tiszta szűrő, megfelelő teljesítmény
   

Ha nincs beépített elszívó, ideiglenesen a páramentesítő készülék is segíthet (különösen nagy páraterhelésnél).

4) Hideg felületek és hőhidak: miért pont a sarkok penészednek?

A penész ott jelenik meg, ahol a felület hidegebb. Ez lehet:

• hőhíd (szerkezeti adottság, koszorú, áthidaló, sarok)
• elégtelen szigetelés vagy hibás rétegrend
• bútor túl közel a külső falhoz (nincs légmozgás)
   

Gyakorlati lépések:

• a külső falnál hagyj 5–10 cm rést a nagy bútor mögött
• ne takard le teljesen a sarkot függönnyel/bútorelemmel
• egyenletes fűtés (a „csak néha fűtök fel” hullámzás rosszabb)
   

5) Mikor nem elég a „penészölő”, és miért jön vissza?

A penészölő szer sok esetben csak a felületen látható telepet kezeli. Ha a páratartalom és a kicsapódás okai megmaradnak, a penész vissza fog térni.

Nem elég a penészölő, ha:

• a fal rendszeresen nedves tapintású vagy hideg
• a folt minden télen ugyanott jelenik meg
• a festék felhólyagosodik vagy leválik
• a szag tartósan megmarad, hiába takarítasz
   

Kiemelés: ilyenkor az okot kell megszüntetni: páraterhelés csökkentése, megfelelő szellőzés, hőhidak kezelése, és sok esetben a tető/födém rétegrendjének felülvizsgálata.

Tető és fóliák szerepe: amikor a pára nem csak a lakásban gond

Sok téli „penész-érzet” valójában a páralecsapódás egyik formája: szigeteletlen vagy rosszul rétegzett tetőknél a belső párából kondenzvíz képződhet, ami csöpögést, vizesedést, kellemetlen szagot okozhat. Itt a megoldás gyakran nem festék vagy vegyszer, hanem anyag és rétegrend.

DR!PSTOP Filcezés, gazdaságos megoldás páralecsapódás ellen

A DR!PSTOP antikondenzációs filc szigeteletlen tetővel rendelkező épületeknél segít a páralecsapódás kezelésében: a filc membránjai összegyűjtik a nedvességet, és azt addig tartják, amíg a külső hőmérséklet ismét a harmatpont fölé nem kerül, majd a nedvesség pára formájában vissza tud távozni.

Előnyök:

• csökkenti a „csöpögő tető” jelenséget páralecsapódásnál
• a filcbevonat a lemez aljára kasírozva segít a kondenzvíz megfogásában
• tűzállóság: A2-s1, d0 (EN 13501-1)

Páraáteresztő fólia, a szigetelés védelme és a pára kivezetése

A tetőfóliák fontos szerepe, hogy a szigetelést megvédjék a nedvességtől (kívülről és belülről is). A páraáteresztő fólia lényege, hogy a belső tér felől érkező párát kiengedi a külső irányba, így csökkenti a lecsapódás esélyét a szerkezetben.

Mikor szokás alkalmazni?

• egyszeresen átszellőztetett tetőszerkezetnél, ahol légrés a tetőfedés és a fólia között van, de a fólia és a szigetelés között nincs

Gyors összefoglaló: a biztos recept

• Mérj (páratartalom/hőmérséklet), ne találgass
• Szellőztess jól (rövid, intenzív, napi többször)
• Használd az elszívót, és csökkentsd a páraterhelést
• Kezeld a hideg felületeket (bútor távolság, egyenletes fűtés)
• Ha visszatér: nem a vegyszer kevés, hanem az ok maradt meg
   

Tetőnél gondold át a kondenzáció elleni megoldásokat (filc, megfelelő fólia)